Oly fájón nagy a világ, éld át Még hívnak csoda csodák Ha bántón vad a világ, lépd át Nézd azt, ami virág Csak élvezd a lét minden ízét A nappal az éjjel ezer színét A perceknek száz évnyi báját Az érzést, hogy őrült kaland vár rád Szívünkben ott él a két törvény Árnyék, és fény Minden nap elcsábít mind két út, Mert mind kettő választ nyújt. Ha fáznál, az a magány, törd át Ha elbújsz ki ölel át? Ha félnél jön a barát, hívd hát Mondd el neki mi bánt Csak élvezd a napfény reményét A Hold mindent átíró rejtélyét A dallamba bújt lélek hangját A szépséges lét minden álarcát Szívünkben ott él a két törvény Árnyék, és fény Minden nap elcsábít mind két út, Mert mind kettő választ nyújt. Szívünkben ott él a két törvény Árnyék és fény Mindkettő szédítő széppel súlyt, Mert egy ösvényt jár két út Ná-ná-ná-ná-náj, nánáj nánáj, ná-ná-ná-ná-náj nánáj nánáj, ná-ná-ná-ná-náj, nánáj nánáj, náj, náj Szívünkben ott él a két törvény Árnyék, és fény Minden nap elcsábít mind két út, Mert mind kettő választ nyújt. Szívünkben ott él a két törvény Árnyék és fény Mindkettő szédítő széppel sújt, Mert egy ösvényt jár két út